Az épület átadása, 2006. október 31. óta a hőszivattyús fűtő-hűtő rendszer zavartalanul üzemel BKT födémtemperálással, helyi kiegészítő hűtő vitorlákkal.
A csúcsteljesítmények a fűtés-hűtés esetében: 818 kW. A beépített monitoring rendszer itt is vizsgálja a primer szondarendszer (81 db 100 m-es, dupla 32-es) állapotát és méri a 3 db fűtő-hűtő, valamint a HMV készítő hőszivattyú egyenkénti és a gépészeti rendszerrel kiegészített COP értékét is.
A négy hőszivattyú mérések alapján készített üzemgörbéi láthatók az 4. és 5. ábrán a 2007/2008 fűtési időszak egy szakaszára. A hőmérséklet- és tömegáram adatok rögzítése 10 perces, az adatokból számítások alapján automatikusan kapjuk a COP értékeket.
A 2007-2008. évi gázár változások az ingatlan beruházóknál előtérbe helyezték a hőszivattyúzás alkalmazásának lehetőségét. Erre köteleznek a rendeletek is az 1000 m2-nél nagyobb épületek esetében.
Nem árt tudni, hogy az EU 27 országa közül csak Észtországban olcsóbb a földgáz, mint nálunk. Tehát a gázár további növekedése várható, ennek mértékét a beruházók már differenciáltan ítélik meg. A bemutatott példák mutatják a hazai hőszivattyús technológia alkalmazásának fejlődését az elmúlt 2-3 évben és a felzárkózást az európai színvonalhoz technológiai értelemben. A hazai beépített kapacitások tekintetében még le vagyunk maradva, miközben a geotermikus lehetőségeink kiemelkedők.
A földi hőáram és vízkészleteink hőmérséklete kedvező, sok lehetőség van a „hulladékhő” hasznosítására fürdőknél, egyéb technológiai hőhasznosításoknál. A hazai hőszivattyús rendszerek 3,2 COP érték felett már egyértelmű CO2 csökkenést eredményeznek. A mezőgazdasági hasznosításoknál a kedvező magas vízhőmérsékletek miatt a fűtési COP érték akár 5 feletti is lehet.