Komlós Ferenc: Panelház hőszivattyús hőellátása
A villamos fűtés mindenki számára ismert, de költségessége miatt hazánkban ma még általában nem energiahatékony módszer. A hőszivattyús fűtéstechnika ezzel szemben a tisztán villamos fűtéshez használandó villamos energia töredékét használja fel arra, hogy a hőt a külső környezetből (levegőből, vízből vagy földből) „beemelje", „szivattyúzza" a hasznosítható hőmérsékletre.
Jelen szakcikk megjelent a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos lapjában: Mérnök Újság XVII. évf. 2010. július - augusztus szám, 28 - 29 oldal.
Sajtószoba
Hatékonyabb pályázati támogatási rendszerre váró forgalmazók
A következő években a hőszivattyús technológia fokozottabb elterjedésére számítanak a hazai szakemberek, s 2020-ig akár a jelenlegi tízszeresére, 300-400 megawattra is nőhet a beépített kapacitás. Bár az érdeklődés tavaly sem csökkent a megoldás iránt, egyelőre sokan kivárnak a beruházásokkal.
Geo-Tarifa a hőszivattyúknak
A teljes cikk: http://e-gepesz.hu/
Az alábbi információkat a VGF-ben megjelent cikkből vettük:
Az ELMŰ (Budapesti Elektromos Művek Nyrt.), illetve az ÉMÁSZ (Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt.) Geo árszabás az egyetemes szolgáltatásra jogosult hőszivattyú berendezéssel rendelkező ügyfelek részére kidolgozott tarifális termék, amely a szolgáltató külön mért, vezérelt fogyasztási lehetőséggel rendelkező ügyfelei számára nyújt minden korábbinál kedvezőbb árú villamosenergia-ellátást. Igénybe vehetik, akik:
- hőszivattyú berendezéssel biztosítják ingatlanuk fűtését, hűtését,
- lakossági fogyasztók, vagy üzleti (vállalati) ügyfélként fogyasztási helyük 3x63 ampert (39 kW) meg nem haladó névleges csatlakozási értékkel rendelkezik, illetve közintézmények (fogyasztási volumentől függetlenül),
- rendelkeznek vezérelt csatlakozási ponttal,
- hőszivattyú berendezésüket a vezérelt áramvételezés elvárásainak megfelelően telepítik, tehát a készülék külön mért - az elosztó vezérlőberendezésével a vezérelt elosztóhálózati áramkörre állandó jelleggel rögzített, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott.
A megújuló energia 2020-ban — a tervek szerint — 13 százalékot tesz majd ki hazánk energiamérlegében. A hazai kedvező geotermia készlet adhat akár 6 százalékot, ezen belül a hőszivattyú részesedése 1 százalékra mehet fel. Most valahol a 0,01 százalék környékén állunk, vagyis az elkövetkezendő néhány évben a hőszivattyú-kapacitás megszázszorozódhat. Ez óriási fejlődés, ám ha Nyugat-Európához mérjük magunkat, akkor az 1 százalék még mindig szerénynek mondható – állítja Ádám Béla, az Építéstudományi Egyesület Hőszivattyús Szakosztályának elnöke. De kezdjük a legelején!
