GeoPower nemzetközi projekttalálkozó, 2011. szeptember 29-30. Ferrara, Olaszország

A Geo Power projekt 2010 novemberében indult és 24 hónapig tart. A projekt célja az alacsony entalpiájú geotermikus energia felhasználásnak népszerűsítése, és elterjedésének elősegítése. A partnerséget az olaszországi Ferrara provincia koordinálja, melyben 9 ország vesz részt: Bulgária, Magyarország, Görögország, Olaszország, Svédország, Észtország, Egyesült Királyság, Belgium és Szlovénia.

Bővebben...
 
Levél Dr. Illés Zoltán Környezetügyért Felelős Államtitkár Úrnak

 

Tárgy: Igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének véleményezése.

A Magyar Hőszivattyú Szövetség / MAHŐSZ / tagsága és a hőszivattyús szakterület tervezői, beruházói és különösen a kis családi házak tulajdonosai szomorúan tapasztalták, hogy a földhő hasznosító hőszivattyús rendszerek létesítési és használatba vételi engedélyezési eljárásához 2011. szeptember 15-től a korábbi 314/2005 /XII.25./ rendelet 2/A(1) előírásai szerint elrendelték a 13. számú melléklet:„adatlap a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához” c. nyomtatvány kitöltését és egyúttal elrendelték a 133.000.- Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetését.

Bővebben...
 
Európai Hőszivattyús Monitoring Programok

Európában a hőszivattyúzás, a fejlõdésnek extenzív, gyors piaci növekedést eredményező szakaszából az intenzív, minőségi fejlesztési szakaszba lép át napjainkban. Ennek érzékelhető jelét mutatta a Prágában rendezett Nemzetközi Hõszivattyús Konferencia. A jelenlegi Európai Hőszivattyús Szövetség (EHPA) statisztikai adatai a 10 vezetõ ország kiemelkedő teljesítményét mutatják.

Bővebben...
 
Zöldgazdaság-fejlesztés – Energiapolitika

Zöldgazdaság-fejlesztés – Energiapolitika- Polgári Szemle: 2010. június – 6. évfolyam, 3. szám

A „Talpra állás és Felemelkedés Közgazdasági Programjához” készült energiapolitikai tanulmányok alapján összeállította: CSIZMADIA NORBERT (Olajos Péter javaslatait is figyelembe véve).

A jövőbeni energiapolitikát részben a legfontosabb hazai kihívásokra adandó válaszok, részben pedig az uniós energiapolitikai törekvések mentén kell kialakítani. A hazai energetika számos, az európai fejleményektől részben független, sajátos körülménnyel, lehetőséggel és kihívással is szembenéz.

Bővebben...
 
TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPA 2020 NEMZETI INTÉZKEDÉSI TERV ELİKÉSZÍTÉSÉRŐL, A NEMZETI VÁLLALÁSOK JAVASOLT ÉRTEKERŐL ÉS AZ AZOKAT MEGALAPOZÓ INTÉZKEDÉSI JAVASLATOKRÓL

Az Európa 2020 stratégia a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Az Európa 2020 stratégia kiemelten fontos Magyarország számára, hiszen ez az első közösségi gazdaságpolitikai erőfeszítés, amelyben az előkészítéstől kezdve részt veszünk, továbbá a magyar elnökség szempontjából is megkerülhetetlen. A korábbi években Magyarország nem vette komolyan uniós vállalásait – ezen változtatni kell, annak érdekében, hogy Magyarországot újra egyenlő és tiszteletre méltó partnernek tekintsék Európában.

 

Bővebben...
 
Fellendülés előtt a hőszivattyú piac

Hatékonyabb pályázati támogatási rendszerre váró forgalmazók

A következő években a hőszivattyús technológia fokozottabb elterjedésére számítanak a hazai szakemberek, s 2020-ig akár a jelenlegi tízszeresére, 300-400 megawattra is nőhet a beépített kapacitás. Bár az érdeklődés tavaly sem csökkent a megoldás iránt, egyelőre sokan kivárnak a beruházásokkal.

 

Bővebben...
 
Forrai György A hőbázisú hőellátás jövőbeni hosszútávú marketing kérdéseiről

 

A hő (hűtő) energia előállítására szolgáló energetikai eljárások „hő”, vagy „villamos” bázisú besorolásának szükségessége egyre inkább érződik, mivel az egyebek között az arra szolgáló primer energiaforrások decentralizált- vagy koncentrált ellátási formái hatékonyságát is jellemzi.

Bővebben...
 
Pályázatok- KEOP

Örvendetes, hogy Környezet és Enregia Operatív Program (KEOP)  keretein belül ismét pályázni lehet hőszivattyús rendszerek létesítésére.

 

Bővebben...
 
Vélemény a Nemzeti Cselekvési Terv végső változatáról

A Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv végső változatában - amelyhez hasonló hosszú távú terv nem készült az elmúlt évtizedekben Magyarországon - a kormány az eredetileg tervezett célt több mint másfél százalékkal megtoldotta, így 13 százalék helyett 14,65 százalékos zöldenergia-részesedést lát elérhetőnek 2020-ra. Ezt a célt úgy kell tíz év alatt elérnünk a jelenlegi 7,4 százalékos szintről, hogy a villamosenergia-termelés 6,7 százalékát 10,9, a fűtés-hűtés 9 százalékát 18,9, a közlekedés 3,7 százalékát pedig 10 százalékra tornásszuk fel.

Bővebben...
 
MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE

A 2020-ig tartó tervezet,  letölthető innen.